Miközben az elmúlt másfél évtizedben nem megtizedelődött, hanem sajnos megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából.

A melegedő időjárással új szúnyogfajok, és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. A melegebb égöv változatos nyavalyáit terjesztő szúnyogok a kontinensen észak, így hazánk felé terjeszkednek, illetve a világkereskedelem révén behurcolt egyedek nem pusztulnak el. 

A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban.

Az afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot már több mint 12 európai országból mutatták ki. Európa mediterrán térségeiben is egyre gyakoribb a Dengue-, más néven csonttöréses láz. Magyarországon is feltűnt a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége, Szeged térségének egyes részein a kutyaállomány fertőzöttsége már elérte a 10%-ot 2016-ra. 

Az egészségünket veszélyeztető szúnyogok és legyek elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát. Ezért is aggasztó a településeken élő fecskefajok állományainak ezredfordulót követő megfeleződése, melynek hátterében: az élőhelyek átalakítása (például fészkelőhelyek megszűnése), a táplálékbázis csökkenése a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás és a nem megfelelően végzett szúnyogirtás következtében, a klímaváltozás (például a sár fészeképítő anyag hiánya a szárazodó tavaszokon), és ami a legmeglepőbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll. A napjainkra teljes egészében városiasodott sárfészket építő fecskék védelmében, a nekik köszönhető fontos ökoszisztéma-szolgáltatás megőrzésében a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van. 

A fecskék állománycsökkenésének megállítását, megfordítását mindenekelőtt a meglévő, aktív természetes fészkek, telepek fokozott védelmével és az ezek mellé még áprilisban kihelyezett műfészkekkel, április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésévelérhetjük el.

Az ügy fontosságát az is jelzi, hogy az idei évben a nemzetközi SpringAlive/Tavaszi madárles program is kiemelten foglakozik a füsti fecskék védelmével. 

Fecskevédelem Magyarországon

A magyarországi parti-, molnár- és füstifecske állományok az elmúlt két évtizedben folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. A két legfontosabb kiváltó ok az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás. Éppen ezért egyre inkább úgy tűnik, globális összefogásra van szükség védelmük érdekében.

A fecskék számának csökkenését az okozza, hogy egyre kevesebb helyen tudnak fészkelni. A hagyományos mezőgazdasági építményeket korszerű, ipari létesítményekké alakítják át, drasztikusan csökken a legelő- és a háziállatok száma, emiatt kevesebb a fészkelő hely. Az utak és járdák lebetonozása, aszfaltozása sem segíti a madárvédelmet, hiszen így a füsti és molnárfecskék nem találnak elegendő sarat a fészeképítéshez. Az istállók kiürülésével az eddigi táplálékforrásuk is jelentősen megcsappant. Ezen kívül, a rovarok száma és minősége is csökken a növényvédő szerek és a mind intenzívebb kémiai szúnyogirtás miatt, tehát a fecskék kevesebb és rosszabb táplálékhoz jutnak.